Rólunk mondták
A Holdfény Lányai Páros és Csoportos Nemzetközi Hastáncverseny kapcsán:
Mahastinak nagyon köszönöm azt a rengeteg infót, amit a pocakos tánc kapcsán megosztott velünk. Ő az élete folyamán rengeteg és különféle tematikájú workshopon vett részt belföldön és külföldön egyaránt. Megtanultam tőle -egyebek között-, hogy nem létezik olyan, ahol ne tanulnál valamit, ahol nem tudnál elsajátítani, magadévá tenni akár egy szeletkéjét az adott tematikának. Nekem "nagyfiam" van, mégis rengeteg élménnyel gazdagodtam, amit hasznosítani tudok majd az életem folyamán. Például a következő terhességem/szülésem kapcsán...:)
Najla - www.najladance.com
„… a lényeg – és amiről eszembe is szoktál jutni – hogy „laza száj”. Szerintem ez sokunknak megmaradt a workshopról.
Nagyon jól éreztem magamat a ws-en. De szerintem mindannyiunkon látszódott, hogy örültünk, hogy tanulhattunk. Jó lett volna, ha több időnk marad táncolni. De hát táncolni sajnos sosincs elég idő. Amit nagyon jó volt hallani, hogy nem kell utánozni nagy/nagyobb táncosokat. Hiszen valóban attól egyedi mindenki és minden táncos, ha azt táncolja el, amit érez. Hiszen a tánc is (mint pl. a rajzolás, zenélés és egyéb alkotó tevékenység) nagyon jó „lélekventillációs eszköz”, meg kell szellőztetünk megfáradt, néha megtört vagy éppen vidám lelkünket, testünket. És ez leginkább akkor lehetséges, ha tánc közben tényleg magamra figyelek és nem egy más által kitalált koreóra.
Újdonság volt számomra, hogy a nézők az előadót „tükrözik”, hogy magunkra is rácsodálkozhatunk (amit szoktunk is, csak valamiért azt gondoljuk, hogy a színpadon ezt nem kell), hogy meglepődhetünk, hogy kacsinthatunk, hogy a dobszólót is dúdolhatjuk vagy "mondogathatjuk". És kell is, hiszen amit gondolok, az a legtöbb esetben látszódik is az arcvonásokon.
Köszönjük a csodás, pezsgős délutánt. További szép, vidám táncos napokat kívánok Neked. Üdvözlettel, tisztelettel, szeretettel, hálával: Bea”
Rácz Beáta